2017. november 1., szerda
Varázs
Varázs
Az Isten velem van,
a szépség bennem,
néha, varázsolok,
mióta költő lettem.
Cilinder helyett
a szívemből
húzok,
jobb ma egy vers,
mint holnap egy
túzok.
Az a kis kölyök
bennem, diktál,
én csak írom,
ládd, azt ami
itt áll.
Micsoda szépség!
Micsoda álom!
Micsoda merészség,
hogy ezt kitalálom!
Ez a vers semmi,
ez a vers a világ,
ez a vers Isten,
hozzá írok imát!
2017.11.01.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.