Könnyezem
Gondolatban átölellek.
Annyit sírtál és annyit
voltál beteg.
Testem melegét adtam,
de nem kényeztettelek.
Körbejártam hajnal
háromig a szobát,
ölemben veled,
ölemben veled,
hagytuk aludni apukád.
Hogy felnőttetek, annyi
űr maradt.Emlék már
az együtt töltött nyarak.
Sok-sok év gyorsan elszaladt.
Az élet elnyűtt engem is nagyon.
Ha könnyezem, nem titkolhatom.
2020.06.12.
27
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.