Kín

Három hete fáj a torkom,
most már mindennek lehordom,
miért ilyen szemtelen,
hogy szüntelen fáj nekem.

Egy időre elfelejtem,
ha napközben jól vagyok,
estére már lázam is van,
és kovidra gondolok.

Bizony élénk fantáziám
palettáján sok a szín,
időm is van ecsetelni,
hogy minő, és mennyi kín.

Fölfestem a kéket mostan,
oly sötét, majdnem fekete,
búbánat gyötör naphosszat,
nem tréfa a fele se.

Nem tudom, hogy mi volt előbb,
a sötét szín, vagy bánatom,
sötétség hozta a bút,
vagy bú festette őt agyon.

Nem számít, hogy mi volt előbb,
azt most felejtsük el,
kint hét ágra süt a nap,
ejtőzöm, sütkérezem.

2022.04.21.