2017. szeptember 22., péntek
Hit, remény, szeretet
Hit, remény, szeretet
Ülnek az öregek
a padon, hallgatagon.
Mondandójuk nincsen,
nem történik semmi.
A szenzációkat nem
itt kell keresni.
Pletykára se éhes,
ételre meg végképp.
Megette már mind
a maga kenyerét.
Átvitt értelemben és
konkrétan is igaz,
kis veréb csipeget,
hol morzsát rejt a gaz.
Talán ő az egyetlen
mulatság a téren.
Dicsekedni nincs mit,
panaszkodni szégyen.
Még az unokának is
meg van a gondja,
megérti a nagyi, ha
elhanyagolja.
Így marad magára
a sok kicsi öreg,
házastársa helyett,
a magány gyötri meg.
Ez is, az is, rossz volt,
eztán csak jobb jöhet.
Elmormol egy imát,
az menti meg.
2017.09.22.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.